Szabados Iréne legújabb leckesorozatában a történelmi korok hajviseleteit mutatja be egészen napjainkig. Mezopotámia után Egyiptomot vettük célba, amelynek áttekintésnek immár a harmadik része következik.

• Egyiptom 1. rész - ITT!
• Egyiptom 2. rész - ITT!
• Egyiptom 3. részt - ITT!

Hajformák történelme Szabados Iréne szemével - Egyiptom 4. rész

Egyiptom homályos történelmének ezt a szakaszát fáraónőkkel nyitjuk és zárjuk. Szobekneferu az ókori Egyiptom fáraója volt Kr. e. 1807 és 1802 között, IV. Amenemhat utódja. Uralkodását a Közép Birodalom hanyatlása jellemezte. A XII. dinasztia utolsó tagja korai halála miatt csupán kb. 4 évig uralkodott.

Őt követően eljött a második átmeneti korszak, ami Kr. e. 1793-tól kezdődött és 261 évig tartott. Ebben az időszakban betörtek a hükszoszok Egyiptomba, és közel száz évig uralkodtak ott. Közvetlen hatalmuk csak Alsó-Egyiptomra és Kánaánra terjedt ki, Felső-Egyiptom önálló maradt, azonban adózniuk kellett. A hükszoszok többnyire asszimilálódtak, de sok újítást is hoztak magukkal, többek között az összetett íjat, a lantot, a vertikális szövőszéket és a lóvontatású harci szekeret.

A hükszoszok uralmának a XVIII. dinasztiából származó Jahmesz fáraó vetett véget i. e. 1550-ben a taniszi csatában. Újra egyesítette Alsó- és Felső-Egyiptomot, és helyreállította a rendet. Főfelesége, Ahmesz-Nofertari az egyik testvére volt. Pár évtizeddel később a dinasztia 5. tagjaként Hatsepszut régens királyné vette magához a fáraói hatalmat, ezzel Egyiptom második fáraónőjévé válva, és 22 évig uralkodott.

Egyiptom hajviselete képekben - 4. rész

Szerkesztette: Fodor Adria

További cikkekért böngéssz az oldalon! :)