Csányi György Tombácz Zsuzsa szalonjában kezdte a szakmát, de dolgozott a Wella Top Team mellett is. Most úgy tűnhet, hogy kevésbé van jelen a szakmai életben, azonban a jövő generációinak oktatását továbbra is fontosnak tartja!

1. Miért választottad a fodrász pályát?

Sokakkal ellentétben én nem vágtam és nem fésültem játékbabák frizuráját. Általános iskolai tanulmányaim vége felé találkoztam a szakmával az egyik szomszédunk révén, aki egyébként a hajamat is vágta. Az ő üzletébe már nagyon korán elkezdtem bejárni később pedig mesterem is lett: ő Tombácz Zsuzsa. Általa kerültem a szakmába és a későbbiekben dolgoztunk is együtt hosszú ideig.

2. Kialakult valamilyen elképzelésed a fodrászlétről?

Nem volt elvárásom a szakmával szemben, de tetszett az alkotás és versenyzés lehetősége és az emberekkel való kapcsolatteremtés. Ezek jelentősen befolyásolták a további szakmai életemet, a versenyzés pedig a teljes szakmaiságom alapját jelenti. A nyitottság és a minél nagyobb kreativitásra való törekvés is ebben az időszakban érkezett meg. Amikor az ember még nem tudja, hogy miről is szól az egész, addig csupán valami álomszerű erő hajt előre.

Akkor lettem biztos abban, hogy ez az én utam, amikor részt vehettem a legendás Wella Top Team turnéin. Akkoriban ez a csapat töltötte meg élettel a budapesti és vidéki fodrászvilágot egyaránt.

3. Ekkor találkoztál először a Wella Professionals márkával?

Már Zsuzsa szalonjában is Wellával dolgoztunk, így mondhatjuk, hogy a márkával nőttem fel. Természetesen szakemberként mindig nyitva tartom a szemem az újdonságok felé, de ilyen szempontból hűséges vagyok a márkához. Ez elsősorban a termékek minőségének köszönhető. Lehetőségem nyílt a márka német központjában tanulni, aminél akkoriban szó szerint nem volt jobb hely a piacon. Szakmaiságon alapuló barátságok is kialakultak ebben az időszakban, nagyon jó csapatott alkottunk Hoglmayer Attilával és Pikler Tiborral.

4. Sokan emlegetik ezeket az időket itthon a fodrászat fénykoraként. Ezt te is így látod?

Teljes mértékben. A 80-as és a 90-es években az élet nagyon sok területén létrejöttek olyan alapvető dolgok, amelyek azt az időszakot fénykorrá tették. Ez nem csak a fodrásziparra igaz, hanem többek között a divatra és a zenére is. Nyíltak az országhatárok, így hazai szemmel nézve is paradicsomnak nevezhetjük ezt az időszakot. Természetesen egy-egy külföldi út idő-, pénz- és energiabefektetéssel járt és nem volt könnyű feladat, de az újdonságok csak és kizárólag ilyen módon voltak elérhetők.

5. Ma már szinte minden határ nyitva áll, minden elérhető másodpercek alatt. Most hogy látod a szakma helyzetét?

Egy globális átalakulás zajlik éppen. A fénykorban létrejött dolgokból szemezgetünk ma is, minden onnan indul ki. Nagyon nehéz manapság újat mutatni, annak ellenére, hogy a technológia legmagasabb szintje is rendelkezésünkre áll.

6. Ez áll a jelenlegi szakmai visszahúzódásod mögött is?

Igen, csendes megfigyelőként várom, hogy mit hoz ez a változás, merre megy a világ. Nagyon hiszek a fejlődésben és a jövő generációiban, nem titkolt célom, hogy a fiatalok felkészítését folytassam, sőt még nagyobb hangsúlyt fektessek erre.

A Mesterséges Intelligencia és a közösségi média óriási változást hozott a szakmai életben is. Ezeket a technológiákat nem feltétlenül könnyű kordában tartani. Óriási kavalkádot látok ezen a területen. A világgal együtt a fiatalok és az ő szakmaiságuk is változik. Sok esetben kerül hangsúlyba a mennyiség, a minőség rovására. Remélem azonban, hogy a minőségi és tiszta munka utat tud törni magának vendégek és szakemberek között egyaránt.

7. Miből állnak a munkanapjaid? Milyen módon vagy jelen a szakmában?

A szalonmunka mellett foglalkozom tanulókkal, felkészítek versenyre és mestervizsgára és zsűrizek is. Viszont azt gondolom, hogy a versenyek körülményei is teljesen megváltoztak. A versenyzésbe mindig minden tekintetben nagyon sokat kellett fektetni, most az a cél, hogy azonnal eredmény, siker és visszaigazolás legyen. A mai kor számára egy kétéves világbajnoki felkészülés szinte felfoghatatlan, sőt a piac sem feltétlenül vevő már erre.

8. Hová vezeted vissza ezeket a változásokat? Honnan erednek?

Ha nem is onnan erednek, de a covid-járvány nagyon sok mindent megváltoztatott. Másképp viszonyulnak a szakmához fodrászok, cégek és vendégek egyaránt. Muszáj azonban figyelni és haladni a változással, mert az visz a jövő felé. Nekünk, oktatóknak pedig különösen nagy felelősségünk, hogy haladjunk a változással és korszerű tudást adjunk át a következő nemzedéknek. Az alapok ugyanazok, de minden mást muszáj átértelmeznünk modern módon.

9. Ez mennyire nehéz feladat?

Ez teljesen emberfüggő. Amit azonban látok az élet minden területén, hogy a nagy tudással rendelkezők közül néhányan nehezen veszik rá magukat a tudás átadására. Ez adódhat egzisztenciális okokból vagy akár kényelemből is. Azonban azt gondolom, hogy ahhoz, hogy valóban mesterek legyünk, ahhoz tanítani is kell. Ha nem tanítunk, mi magunk is megrekedünk egy szinten.

10. Milyen tervek foglalkoztatnak?

A tanulók oktatása mellett vannak nagy terveim is, amelyekről egyelőre nem beszélnék. Annyit azonban mondhatok, hogy a fókusz csakis a szakmán és a fejlődésen van. Attól függetlenül, hogy valaki nem annyira látható, a szakmaisága még jelen van. Kaptam a közelmúltban különböző felkéréseket, a minőségben azonban nem vagyok hajlandó kompromisszumot kötni. Ha nem látom azt a jövőképet, amivel én is azonosulni tudok, akkor inkább nemet mondok.

Képek: Csányi György

További cikkekért böngéssz az oldalon! :)