A Fodrász válaszol sorozatunk legújabb vendége Czinki Herbert, aki már több interjúban is mesélt a pályafutásáról – például a  Fodrászinfó Podcastban.  Ezúttal a mesterség iránti szenvedélyéről, a hajvágás művészetéről és a szakma jövőjéről beszélgettünk.

1. Kik voltak hatással a szakmaiságodra?

A szakmai gyakorlatot Hesz János szalonjában kezdtem, akinek köszönhetem a szakma iránti szeretetemet, a precizitás fontosságának megértését és a szakmához való hozzáállásomat. Ezt követően a pécsi Hajas Szalonban kezdtem el dolgozni (ma már Dudás Hajas Szalon), ahol Dudás Attila lett a mentorom. Attilával immár 28 éve dolgozunk együtt. Sokat köszönhetek neki. Az ő támogatásával nyílt meg számomra a világ: sokat fejlődhettem. Megismerhettem Hajas Lászlót, eljutottam Londonba, sőt az Alternative Hair Show backstage-ébe és számos Sasson show-ra és szemináriumra. Tanulhattam a magyarok legjobbjaitól és sok híres külföldi fodrásztól.

Fontosnak tartom, hogy kiemeljek olyan méltatlanul elfeledett fodrászokat is, mint Christopher Brooker, Roger Thomson, Annie Humphreys, vagy Tim Hartley és hosszan sorolhatnám még a neveket. Akik lenyűgözőt alkottak pályafutásuk alatt, a szakma és a nagy közönség ízlésvilágát formálták, máig visszanyúlok munkáikhoz.

2. A fodrászat területei közül a hajvágás áll hozzád a legközelebb. Ez hogyan alakult ki?

Kezdetben a Tony&Guy és a TIGI munkái inspiráltak. Nagy passzékban dolgoztak, látványos mozdulatokkal vágtak és formáztak, ezzel pedig óriási sikereket lehetett elérni.

1999-ben együtt dolgozhattam a Sassoon csapatával Magyarországon, ami új irányt mutatott számomra a precíziós hajvágás terén. Azóta is ez az utam.  

A különböző fejformák, csontszerkezetek, korral járó változások kihívás elé állítottak. Meg akartam érteni, hogy mit miért csinálok és hogyan tudom tökéletesíteni a vágás technikámat, hogy azt a végeredményt kapjam, amit elképzeltem és a vendégeim elégedettek legyenek.

A válaszokat sokszor nem a fodrászszakmán belül találtam meg, hanem más művészeti ágakban – például az építészetben vagy a szobrászatban. Azt tapasztaltam, hogy a fodrászatban sokszor eltorzult, félrevezető információk keringenek. Vannak tudáselemek, amelyeket a szakemberek ellenőrzés nélkül fogadnak el, és továbbadnak, mintha saját felismeréseik lennének. Így az eredeti, tiszta tudás fokozatosan keveredik legendákkal, féligazságokkal – és ezzel elveszíti hitelességét. Mindig is a valódi, megbízható forrást kerestem, ezért az információkat magam is leellenőriztem. Ma pedig ezt a hozzáállást adom tovább azoknak, akik hozzám fordulnak.

3. A L’Oréal Professionnel oktatófodrásza vagy. Mit ad számodra a márka és mit képviselsz a csapatban?

Nagyon hosszú ideje dolgozunk együtt a L’Oréal Professionnel-lel. A márka minőségi állandóságot biztosít. Garanciát ad számomra és a vendégeimnek a megfelelő minőségre. Mit képviselek a csapatban? Tudatosságot, precizitást és maximalizmust.

4. Évek óta tartasz a márka égisze alatt oktatást „Hajvágás útja” címmel. Mit ad a résztvevőknek ez a kurzus?

A „Hajvágás útja” lépésről lépésre vezeti végig a résztvevőket az ollófogásokon és az alapvető mozdulatokon. A kurzus során megértik, hogy hogyan működik a test, hogyan ismerhetik fel és javíthatják ki a hibáikat, miközben fejlődik a vizualitásuk. Olyan stabil alapokat kapnak, amelyre építve kibontakozhat személyiségük és kreativitásuk. A képzések során nem csak tudást, hanem életre szóló tapasztalatot kapnak.

Fontos különbséget tenni a tudás és a tapasztalat között – a kettő nem ugyanaz. A fodrászat nem olyan mesterség, amit pusztán könyvekből meg lehet tanulni. Ez a szakma a gyakorlaton alapul. Olyan, mint az első csók: olvashatunk róla, nézhetünk videókat, de amíg nem tapasztaljuk meg, nem tudunk róla hitelesen beszélni. A tanulási folyamat része a hibázás – sokat kell hibáznunk ahhoz, hogy igazán megértsük, mit miért csinálunk. Egy tapasztalt fodrász, aki már sok hibán túl van, segíthet abban, hogy lásd a lehetséges buktatókat, és tudd, hogyan korrigálj, ha szükséges. Az elmélet megtanulható, mások módszerei, gesztusai is átvételre kerülhetnek, de a valódi mélység, a megértés csak a saját tapasztalatokon keresztül jön. A tudás átadható – de a belőle fakadó mesterségbeli tudatosságot a gyakorlat építi fel.

5. Megvédhető a saját információ?

Egy bölcs mester egyszer azt mondta: „Aki azt hiszi, hogy sikerült újat mondania, még nem olvasott eleget.” Az életben nem elég csupán okosnak lenni, bölcsesség is kell hozzá.

Ismerek egy kivételes fodrászoktatót, aki éveket szánt arra, hogy valódi tudást és tapasztalatot gyűjtsön. A szakma mestere lett – mégis hátat fordított az oktatásnak. Visszavonult, mert belefáradt abba, hogy olyanokkal vitázzon, akik nem becsülték meg a munkáját, és nem tisztelték a tudását.

A tudás valóban hatalom. De egyben felelősség is. És nem mindegy, hogyan élünk vele.

6. Ez mit jelent a gyakorlatban?

A tudás érték – és mint minden értékes dolgot, ezt is érdemes megőrizni és tudatosan kezelni. Gondoljunk csak a Coca-Cola receptjére, amit mindmáig csak két ember ismer. A Ferrari sem osztja meg nyilvánosan a legújabb modelljeinek terveit. Ezek nem véletlenek: a tudásuk versenyelőnyt jelent, amit óvnak és védenek. A mi szakmánkban is ideje újraértékelni, hogyan bánunk a saját szellemi tőkénkkel. Megfontolandó, mit és hogyan osztunk meg például a közösségi médiában. Amikor egy laikus lát egy részletes videót egy fodrásztechnika lépéseiről, könnyen megpróbálja lemásolni. Ha az eredmény elég jó lesz, felmerül benne a kérdés: miért fizessen érte szakembernek?

Régen a tudás féltett kincs volt. Az idősebb mesterek nem adták ki a színkeverési arányaikat vagy a festékek pontos kódjait – tudták, hogy ezzel őrizhetik meg szakmai egyediségüket. Ha csak náluk volt elérhető az a bizonyos árnyalat, a vendég hozzájuk tért vissza. Ma viszont gyakran előfordul, hogy 15 másodpercnyi figyelemért olyan tudást adunk át ingyen, amiért éveket dolgoztunk. Érdemes átgondolni: valóban megéri-e feladni az egyediségünket és a jövőbeli versenyelőnyünket egy pillanatnyi népszerűségért?

Valaha a fodrászt tisztelet övezte. Gedeon bácsit például „a nők bálványának” tartották – a szakma mögött volt presztízs, titokzatosság, művészi erő. A közösségi médiás túlzott kitárulkozással ez a misztikum mára eltűnni látszik. A szakma elveszíti az egyediségét és a tekintélyét, ha azt az üzenetet közvetítjük: „ezt bárki meg tudja csinálni otthon.”

Láthatjuk, hová vezet ez: Portugáliában például már 5 euróért lehet hajat vágatni. Bárki elvégezhet egy gyorstalpaló tanfolyamot, és azonnal munkába állhat. Az árverseny és a túlkínálat már most veszélyezteti a szakmai minőséget – ez intő jel lehet számunkra is.

Most van itt az ideje, hogy összefogjunk, és közösen tegyünk a szakmánk becsületének megőrzéséért. Mindenkinek érdemes átgondolni: én mit tehetek azért, hogy a fodrászat újra a tiszteletet kivívó, elismert és értékes hivatás legyen?

7. Hogyan újítod meg a szakmaiságodat és a képzéseidet?

Tudásom napról-napra gyarapszik, ezáltal én magam és a képzéseim is folyamatosan változnak. Úgy gondolom, hogy egy fodrásznak nem feladata a divat után szaladni. Az alapokat kell gyakorolnunk kitartóan egy életen át, hiszen ez segít megtalálni a legmegfelelőbb formát vendégeink számára. Ha tisztában vagyunk az alapokkal, akkor nem a divatot követjük, hanem mi teremtjük azt.

8. Nemzetközi szinten is elismert oktató vagy. Ez mindig is célod volt?

Mindig ott volt bennem a vágy, hogy nemzetközi szinten is megálljam a helyemet. A nemzetközi munkáim során számos kultúrával, különböző szokásokkal és emberekkel találkozom. Más-más hajtípussal, fejformával, szakmai felfogással, ami folyamatos tanulást és fejlődést jelent számomra. Minden tapasztalat hozzám tesz és egyre komplexebben átlátom a szakmát.

9. Hogyan lesz valakiből jó oktató?

Akkor értünk igazán valamit, ha tanítani is tudjuk. Az igazán bölcs tanítók nem szavakkal és tételekkel tanítanak, hanem rávezetéssel és személyes példájukkal. Az emberek sokkal jobban hisznek saját felismeréseiknek, mint annak, amit másoktól hallanak. A rávezetés az igazi oktatás, addig kérdezni, helyzetbe hozni a másikat, amíg maga mondja ki a választ.

10. Mik foglalkoztatnak a fodrászaton kívül?

Sokáig rendszeresen foglalkoztam fotográfiával, mostanában azonban már kevesebb időm jut rá. Úgy vélem a fodrászat is egyfajta design, amely ugyanazokat az alapelveket alkalmazza, mint az építészet, a szobrászat, a fotográfia és a geometria. Ezért is keresem gyakran a válaszokat a szakmán kívüli területeken.

Képek: Czinki Herbert

További cikkekért böngéssz az oldalon! :)